Miért is lett igazi példakép Benedek Tibor és mit tanulhatsz tőle a kitartásról?

2020. október 13. 23:54 - preganferi

Ha valaki már életében legendává válik akkor bizony az érdemei megkérdőjelezhetetlenek. Ilyen volt Benedek Tibor is, aki gyermekként belépve az uszoda páradús, klórral teli levegőjéből nagyot szippantva eljutott a vízilabda csúcsára.

Ő az, akit nem csak egy ország, hanem egy egész világ szeretett, tisztelt és elismert. Miként vált sokunk példaképévé ez a gerincproblémákkal küzdő kissrác, aki minden lehetséges elismerést megnyert a sportágán belül? Erre a választ ő maga adta meg, de lássuk miként vitte át mindezt a gyakorlatba.

benedek.png

Egy legenda születése

5 éves korában került először kapcsolatba az uszodával, ahova az orvos utasítására vitte el Édesanyja, mivel gerincproblémákkal küszködött. Néhány év múlva kezdett el vízilabdázni és nagyon hamar kitűnt a többiek közül, aminek köszönhetően roppant fiatalon bemutatkozhatott a magyar nemzeti csapatban. Egyike volt azoknak, akiknek hála visszajutott a magyar vízilabda-válogatott a világ elitjébe. 1999-es olasz bajnokság megnyerése és az magyar válogatottal való szárnyalása kétségkívül a pályája csúcsát jelentette akkoriban. Ekkor jött azonban egy kenőcs miatt a pályafutásához méltatlan és túlreagált doppingbotránya, amely kis híján kettétörte az addigi karrierjét. Összesen 8 hónap eltiltás várt rá. Ez számára azt jelentette, hogy elvettek tőle mindent, amit a családja után a legjobban szeretett. 2000 tavaszán térhetett vissza újra a medencébe, az ezt követő siker pedig elégtételt jelentett számára, hiszen 24 év után a “Kemény legények” újra diadalmaskodtak az olimpiai döntőben. 32 évesen már birtokosa volt minden olyan trófeának, ami csak elérhető volt a sportágában. 2012-es aktív sporttól való visszavonulásáig még számos sikert tudhatott magáénak. 2013 és 2016 között a szövetségi kapitányi posztot is betöltötte és a nemzeti együttes Benedek vezetésével már az első évben világbajnoki címet ünnepelhetett Barcelonában.

Eme páratlan sportkarrier mellett emberi kvalitásai is naggyá tették, kitartása nem ismert határokat. Azt vallotta, hogy ha az ember szeret valamit, akkor azt örömmel csinálja és ezért nem érzi fáradtságnak. Minden edzés után legalább egy órát maradt még a medencében és gyakorolt. Nem derogált számára az sem, hogy már olimpiai bajnokként úszóleckéket vegyen a technikája tökéletesítése érdekében. Hihetetlen hozzáállása kiemelte őt a csapattársai közül. Amikor más már feladta volna ő példát mutatott, hogyan érdemes küzdeni. Minél tovább kitartott annál inkább hitt magában, hogy eléri céljait. Újra és újra cselekvésre ösztönözve magát, hogy sikerüljön elsajátítania a kitartás szokását. Ahogy ő maga fogalmazott:

Ha össze kellene foglalnom a sikereim titkát, csak annyit mondanék, hogy mindig én akartam jobban. Ez az én tehetségem.”

Biztosan felsejlik előtted is kedves Olvasó egy már megélt szituáció, amikor Te is voltál hasonló helyzetben. A Te kitartásodon és szorgalmadon múlt a siker. Legyen szó egy teljesített projektről a munkahelyen vagy a sportban megélt győzelemről. A szorgalom és kitartás egy olyan szuperképessége lehet bármelyikünknek, ami könnyen elsajátítható. Keressünk a mindennapjainkban egy olyan feladatot, kihívást, amit a képességeink alapján meg tudunk oldani ugyan, de nem vagyunk benne profik. Tudsz úszni, de megfelelő a technikád? Biztosan tudsz e-mailt is írni egy külföldi partnernek vagy egy vásárlónak, de a megfelelő kontextusban teszed? Ha eleget gyakorlod ezeket, akkor idővel készség szintjén, a tudatosságot kikapcsolva leszel képes elvégezni e feladatokat.

A kitartás gyümölcse

Karaktere és mentális ereje akkor mutatkozott meg igazán, amikor eltiltását töltötte. A vízilabda nélküli időszakot nehezen viselte. A nyilvános meghurcolása miatt még az is felmerült benne, hogy felhagy a játékkal. Azonban akaratereje ezekben az időkben sem tört meg, sőt még elhivatottabb lett. Képes volt felismerni, hogy ha olyan dolgot szeretne magáénak, ami addig nem volt a birtokában akkor bizony olyan dolgot is kell tennie, amit ezidáig nem tett. Nyolc hosszú hónapnyi kihagyás után még erősebben tért vissza a medencébe. Az olimpiai döntőben Oroszország ellen remek teljesítménnyel rukkolt elő és négy gólt dobva válaszolt az őt ért igazságtalanságokra.

Képzeljük magunkat egy rövid időre az ő helyzetébe. Te mit tettél volna ebben a majd' egy évben? Hogy élted volna meg azt, amikor megfosztanak valamitől, aminek köszönhetően váltál azzá, aki ma vagy? Feladtad volna?

Karizma, harciszellem, Példakép

A hit ereje néha hegyeket mozgat meg, legyőzi a félelmeinket, segít a boldogulásban, megnyugtat és erőssé tesz. Ebben az esetben nem a vallási nézetekről és hovatartozásról van szó, hanem arról, hogy mennyire hitt saját magában, a csapattársaiban, majd a játékosaiban. A mérkőzések előtti motivációs beszédei mindenkit extázisba hoztak. Van, amikor már nem a taktikai ismeret vagy a felkészültség számít, hanem az, hogy egy versenyző vagy egy csapat hisz-e magában, a győzelemben. Benedek Tibor telis-tele volt hittel, amit különös érzékkel tudott átragasztani másokra. Sok játékosa nyilatkozta, hogy a beszédei után úgy érezték bármire képesek és olyan harci szellemmel ugrottak a medencébe, ami már önmagában nyomást gyakorolt az ellenfél játékosaira.

dkos20160123031.jpg

Mindannyian voltunk már bizonytalanok a megoldást illetően és kételkedtünk magunkban, az első alkalommal amikor iskolába mentünk vagy az első munkanapunkon. Mit tettél, ami átlendített a holtponton? Emlékeztessük magunkat, arra a lelkiállapotra, amikor sikert értünk el. Fontos, hogy soha ne veszítsük el a hitünket, mert nélküle mit sem ér a befektetett munka. Ne feledd a hiba az utad része, amiből tanulod kell.

A vízilabda nem az a fajta sportág, ahol küzdelem nélkül elérheted a győzelmet. A víz alatt kemény adok-kapok zajlik, minden centiméterért meg kell küzdeni. Néha szinte élet - halál harcot vívnak a játékosok egymással. Viszont Benedek mindig tiszta eszközökkel játszott és az ellenféllel szemben is sportszerű magatartást tanúsított, nem űzött piszkos játszmákat. A szerb vízilabda ikonja Aleksandar Sapic egy interjú során Benedek Tibor végtelen sportszerűségét méltatta. "Ő is keményen játszott, de sosem sportszerűtlenül, és mindig higgadt maradt, tiszteletteljes, kulturált, és ahogy egyre jobban megismertem, még többre tartottam játékosként és emberként is.” 

A sport nem csak az egészségünk megőrzése miatt fontos. A sikerek és a kudarcok megélésében, ezek méltóságteljes elfogadásában segít és sportszerűségre nevel. Lehetünk valamiben tehetségesek, de mindig az a kérdés: elég kitartóak is vagyunk, ahhoz, hogy elérjük a céljainkat és jobbá váljunk másoknál? Aki kellően szorgalmas, képes rá, hogy a legjobbat hozza ki magából. Általános vélemény Benedek Tiborról, hogy példátlan szorgalma juttatta el a legjobbak közé. Az öröksége az, ami példaként kell szolgáljon mindenki előtt.

Mi a tanulsága ennek a csodálatos pályafutásnak?

Legyen szó bármilyen célról, mindig az győz, aki mindent belead. Más nem küzdhet meg helyetted. Segítséget kérhetsz és kaphatsz másoktól, de az utat Neked kell végig járnod. Nem kell, hogy kiemelkedő légy valamiben, szorgalmaddal és folyamatos fejlődés iránti elköteleződéseddel jobbá válhatsz annál, aki csak egyszerűen tehetséges, de nincs meg benne a kitartás a végső győzelemhez. Ne a vereségtől való félelmed legyen erősebb, hanem a győzelem iránti szenvedélyed. Az igazság az, hogy ügyes vagy, támogatnak, van időd, akaraterőd és fegyelmed is, hogy végig csináld.

Ne feledd, a kifogásaid többé már nem érvényesek!

8gqrx.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csucsteljesitok.blog.hu/api/trackback/id/tr3616238490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása